Mert teázni jó!
"A nagy szerelmi történetek pezsgővel kezdődnek és gyógyteával végződnek." (Honoré de Balzac)
Gyógytea! Napjainkban
oly nagy a választék, hogy minden hangulatunkhoz, egészségi állapotunkhoz találhatunk „teaféléket”.
Ám célszerű óvatosan bánni ezzel a kifejezéssel, hiszen teának csak a tea leveléből készült forrázatot hívhatnánk. A gyógynövényekből vagy szárított gyümölcsökből készült forrázatok valójában herbafőzetek.
Köztudott, hogy a teafogyasztás kultúrája Kínából ered, és Európában a briteknek köszönhetően honosodott meg. Persze ez nem ment egyik napról a másikra, hisz eleinte a teát csak gyógyászati célra használták, és nem élvezeti cikként. Ráadásul igen borsos volt az ára, és csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak. Hosszú folyamat volt, míg annyi import érte el Európát, hogy szélesebb rétegekben is költhessenek teára. Az első teaház természetesen Londonban nyitott meg 1706-ban Arany Oroszlán néven, melyet Thomas Twining (ugye ismerős a név:) alapított, és még ma is üzemel! Nekik köszönhetjük az Earl Grey teakeveréket, ami bejárta a világot, és manapság nincs háztartás, ahol hacsak filteres formában is, nem lapulna meg egy doboz a konyhaszekrényben.
Filter vagy nem filter?
És ha már a filtereknél tartunk, gyakran felvetődik a kérdés, hogy melyik teafajtát részesítsük előnyben. Nos, a tea iránti megnőtt kereslet hozta magával a tea szüretelésének gépesítését. A gépesített szüretelési folyamat pedig a porszívó elvén működik: a gép egész egyszerűen leszippantja a leveleket az ágakról. Mivel ez a betakarítási módszer nem teszi lehetővé a válogatást, így a nemesebb szárvégi levelek vegyülnek a gyengébb minőségű levelekkel, szárakkal, amit az olcsóbb filteres teák gyártásához használnak. Ezzel szemben, a kézi szüretelés alkalmával az ágak legfelső, legnemesebb rügy alatti leveleit tépik le, és ezt 5-15 naponta megismétlik.
Nem csoda hát, hogy a teaínyencek a kézi szüretelésű és feldolgozású teákat keresik. Ezekbe ugyanis a kézzel átválogatott legjobb minőségű tealevelek kerülnek, s belőlük készítik a 3 alap teafajtát: zöld, fekete és oolong, azaz sárga teát. A fajták különbözősége az eltérő elkészítési módból ered, ami pedig a fermentálási/erjedési idő hosszából adódik: a fekete teát több óráig, az oolong teát kevesebb ideig, míg a zöld teát egyáltalán nem erjesztik.
Minden esetre, bármilyen teafajtát is választunk, abban minden teafogyasztó és -kutató egyetért, hogy a rendszeres teaivás jótékonyan hat a szervezetünkre. Napjainkban, a modernkori kutatások is alátámasztják mindazt, amit Ázsiában már évszázadok óta tudnak: a tea olyan erős antioxidánsokat tartalmaz, melynek rendszeres fogyasztása védelmet nyújthat számos degeneratív betegség ellen (szív- és cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.).
Amire a tea elkészítésekor érdemes figyelnünk:
· jó minőségű, tiszta vagy szűrt víz használata,
· a vizet kezdődő forrásig melegítjük, és nem forraljuk hosszan (ezért is részesítik sokan előnyben a hagyományos vízforralókat az elektromos helyett),
· ezzel az éppen csak felforralt vízzel öntjük le a teát, és sohasem főzzük,
· a kannát lefedve 3-5 percig hagyjuk ázni a leveleket (túl hosszú ázási idő esetén fanyar ízű csersav oldódik ki),
· elkészítésre/fogyasztásra a legjobb választás a porcelánból és üvegből készült teáskannák/csészék.
Ami a teafogyasztás mértékét illeti, napi több csészével is fogyaszthatunk belőle, figyelembe véve a teák élénkítő hatását. Ez a hatás azonban jelentősen elmarad a kávé élénkítő hatásától, hiszen míg egy csésze kávé 60-150 mg koffeint tartalmaz, addig egy csésze tea 15-60 mg közötti mennyiséget. Bár a tea a víz után a világ második legnagyobb mennyiségben fogyasztott itala, Magyarország – bár növekvő tendenciát mutat – elmarad a nagy teafogyasztóktól, mint Kína és Japán mellett Oroszország, Törökország vagy az Egyesült Királyság. Pedig, számos jótékony hatása mellett például az öregedés kellemetlen tüneteire is jótékonyan hat. Szóval, igyunk teát, minél többet!
